A BÓNÉ NEMZETSÉG

Egy 1560 éves magyar család története


A pelikános címer eredete


744-ben a már itt talált késői avarok törzsi rendszerben éltek, és nemzetségeik használtak különféle állatfigurákat nemzetségi jelvényül, -   pl:  szarvas, farkas, oroszlán, vaddisznó, pelikán, hal, stb. A  Bóné nemzetségnek, a pelikán (gödény) volt a jelvénye. Lőrinc címerében, elsőként használta az egyszerű, zárt szárnyú madarat és fiókáit a védelmet nyújtó önfeláldozás jelképeként. A többi, azonos figurájú pelikános (gödényes) címerű nemesi családok később szerezték címerüket és a pelikánnal a Bóné nemzetséggel való rokonságukat fejezték ki. Az azonos címert, - a pajzson és a koronában is a pelikánt és fiókáit ábrázoló, címerű nemesi családok: -  Gencsy, Detrich, Petheő, Szeremlei, stb. Sok családnál csak a pajzson van ábrázolva a pelikán.        

             A legtöbb címert a „Magyarország címeres könyve.”   (Liber Armorum Hungáriae.)  1913-ban kiadott köteteiben találtam, de egyéb könyvekben is megtalálhatók. 




Bóné Lőrinc címere (1340)

 

lorinc_cimere.jpg

 

    A szokásos méretű és formájú pajzs egyenesen áll.       A sisak az l300-as évek közepétől a harcokban a csőr-sisak, és a lovagi viadalokon használt pántos-sisak, ahol a csőr helyén 5-7 pánt takarja az arcrészt. A sisakdísz egy ötlevelű korona.    A sisak és rajta a korona a pajzs tetejének közepén, szemben helyezkedik el.  A sisak takarója levélmintára vágott, más színű anyaggal bélelt szövet.

A jobboldali kék-arany /sárga/, - a baloldali vörös-ezüst /fehér/ színű. A címerkép: a fehér „borzas” gödény (pelikán-madár), aki három fiókáját saját vérével eteti.  Ugyanez a borzas gödény és három fiókája van a sisakon lévő koronában is. A gödény szemben áll, szárnyát nem terjeszti ki, - fiókái egymás mellett, háttal állnak.  A sisaktakarók két színét, a szövet és a bélés különböző színe adja.

 

 

Bóné István címere  (1697)

 

bone_-_cimer..jpg


      A veszprémi  Bóné István  1697-ben Lipót császártól kapott nemesleveléből idézem a címerének leírását:

      „- az égszínkék katonai pajzs, melynek alsó közepét zöld halom foglalja el, amelyen áldozatkész, kiterjesztett szárnyú, természetes  (színű) pelikán saját fészkében ülve, csőrével felhasítja saját mellét és innen  csörgedező saját vérével megosztottan táplálja követelődző fiókáit. 

A pajzsban beérő felnyitott rostélyú katonai sisak koronával (királyi dísszel)  és másik ugyanúgy saját vérével, fészkén, követelődző fiókáit etető pelikán , -  minden alsóval azonos.   Felülről díszítve pedig a sisak-koronából foszladékkal és szalagokkal arany és kék-ég színű, illetve ragyogó fehér (ezüst) és vörös színű, a pajzs szélén nyugodtan szétömölve a pajzsot magát illően  és finoman díszítve.”.

 

             Több Bóné utód családi névnek a birtoka nevét, vagy egyéb nevet választott. Nagyrészük címerválasztási-jog esetén  Lőrinc de Bóné pelikános címerét választotta kisebb átalakítással.   

      Néhány pelikános címeres család: - 1609.  Acsády, - 1618. - Bólyas, -

1617.  Bige, - 1632.  Bán, - 1638.  Balassa, - 1640. Bolla. - 1654.  Borbély, -

1667. Czékus, stb. családok egy-egy ága választotta címerének.    Ez a néhány név az abc elejéről való. Valamennyit leírva több oldal is megtelne a nevekkel.

 

          A legrégebbi címerünket is a „Magyarország címeres könyve"

(Liber rum Hungariae.  1913.)  I. kötetében találtam meg.  

          A könyv bevezetőben ismerteti a heraldika (címertan) előírásait:

A címer részei: címerpajzs, sisak, sisakdísz és sisaktakaró.

          A címeren használt színek: Vörös, kék, zöld, és fekete, - továbbá a fém színek: arany (sárga) és ezüst (fehér) és néha még a bíbor-szín.   Több színt nem használnak és a színek csak azonos árnyalatúak lehetnek.

         A sisak lehet hadi-, azaz csőr-sisak, és pántos-sisak, ahol a csőr helyén  

5-7 pánt takarja az arcrészt.    Ezt a párviadaloknál használták 1300-tól.

         A sisakdísz lehet ötlevelű korona, ami a pajzs tetején, középen, szemben helyezkedik el.

          A sisaktakarója egyszerű, vagy levélmintára vágott, - általában jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst színű szövet.                                                                                                              

               A Bóné címer címerképe a fehérszínű „borzas-gödény, a pelikán”.

 

 

A Bóné ősök birtokai

 

Az Országos Levéltár mikrofilmes részében néhai Dr. Bóné Géza, székesfehérvári származású rokonunk gyűjtötte össze az alábbi adatokat a Váradi püspökséghez tartozó Szent István-hegyi konvent levéltárának okmányaiból.  István uralkodása idején az 1,000-ik évben történt a Bóné utódok között az első birtokosztozkodás.  A családfők halála után az örökösöknek a királytól - később a nádortól - donátiót,  magyarul birtok megerősítést kellett kérni. A birtokosztozkodás papírjai elvesztek.

      1060. évben az örökösök birtokaikra királyi megerősítést kaptak.

Ennek iratai is elvesztek.

      1250-ben Fylep comes /Fülöp ispán/  a Fülpös nevű családi birtokra királyi megerősítést kapott.

      1275-ben János de Filpes, - dictus Bóné miles - Nábrádon és Filpesen volt birtokos.

      1340-ben Lőrinc, - dictus Bóné - birtok megerősítést és Fülpösdarócon birtokot kapott.

      1440-ben János, - de Filpes – (a Nyírség kapitánya.) megkapta a Szamos-közi Karuli pusztát.

      1560-ban András, - de Fülpös, de Fülpösdaróc - kapott a törökök által el nem foglalt területeken lévő birtokaira megerősítést.

      1625. - 1660. - 1696. években az akkor élt Bóné ősök kaptak birtokaikra királyi vagy nádori megerősítést és címerviselési jogot.

(ezek a Királyi Könyvek adatai.)

      A fülpösi és fülpösdaróci Bóné családok közül sokan Biharba, - a dunántúli megyékbe, - Erdélybe költöztek és vettek birtokot.

      1885-ben élt Bóné Géza királyi megerősítést kapott ősi nemességének alapján a Fülpösi előnév és a pelikános címer használatára.   Neki és utódainak a "gárdonyi", mint második előnevet is adományozták.


                           Bóné családok volt birtokai

 

Fülpös. /mai neve Ököritó-Fülpös./ Kisközség a Szamos jobb partján.

Fülpösdaróc.  Kisközség a Szamos jobb partján 

Nábrád.  Kisközség a Szamosnál, Fehérgyarmat mellett.  1551-ben

                birtokosa hat Fylpessy testvér, úgymint  Ferenc,  Bernát,

               Albert, Gergely, Mátyás és Ambrus.

Börvely.   Magyar kisközség az Ecsedi láp mellett.

Csaholc.   Magyar kisközség a Szamos-közben, a Túr közelében.   

 











Weblap látogatottság számláló:

Mai: 21
Tegnapi: 26
Heti: 81
Havi: 657
Össz.: 47 103

Látogatottság növelés
Oldal: Címerek, birtokok
A BÓNÉ NEMZETSÉG - © 2008 - 2014 - bonecsalad.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

EladoDomain.NET támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: bige családi címer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »