Jászkisér története

 

Scheftsik  György:  Jász-Nagykun-Szolnok vármegye    (Jászkisér.) 

Ezen a területen 1650 előtt a Kysír nevű,- a ma már holt Tisza ág mocsár világában két magyar: Kürt és Halom település és Rassangháza nevű kabar település volt. A hagyomány szerint Rassang vitéz a Kabar népcsoport Tárkány törzséből származott és a honfoglaláskor a nemzetségével elsőként telepedett le e helyen.

1657-ben a török-zsoldban álló krími Tatárok mindhárom települést lerombolták. A megmaradt lakosság a tatárhorda távozása után a volt Halom település területén épített otthont. A legrégebbi elnevezései:  Halom, Jászhalom, - végül  Jászkisér lett.

Az ősi települések nevét a határnevek őrzik: úgymint Szőlő-halom, Puszta-kürt és Rassang-hát.

 

A redemptió (több könyvből kigyűjtve)

 

Lipót császár 1702-ben eladta a Jászkunok területét a Német Lovagrendnek 500.000 forintért.  Az eladást az 1712-es országgyűlés törvénytelenné nyilvánította és azt zálogra változtatta.

A Lovagrendtől megvette az Invalidus-ház nevű bank. A jászkunok a zálogösszegét, - 580.000 - forintot kifizették.  Mária Terézia 

l745-ben kiadott privilégiális levélben adózásra kötelezett, szabad földekké nyilvánította a visszavásárolt birtokokat.

 

Szabó Irén: Egy jászfalu gazdasági-társadalmi képe a redemptió után   (Debrecen. 1971.)

 

Jászkisér: A megváltásnál 1. fundus 200 r. forint volt.  1. fundus területe egy átlagos parasztgazdaságnak felelt meg.  A gazdag családok közül Gábor János főbíró, Küri András, Sylye Márton és Nagy-Tóth András 5 fundust, a Bóné család 1/2 fundust vásárolt. 

Ekkora birtokkal a kisbirtokos családok közzé került Bóné András.

 

   Földvásárló rokon családok:  Cziczeri,  Cziczeri-Balogh, Czékus, 

Gócsa,  Kis-Gócsa,  Sillye Márton, stb  (a r. /rajnai/ forint 120 dénárt, a magyar forint 100 dénárt ért.   

A jászkiséri  Bóné András származása

 

     A dunántúli Bóné István /1625/ (neje Kéry Borbála) idős korában házasodott.        Halála után legidősebb fia, András irányította a családi-birtokok ügyeinek intézését.   Nem szabad őt a bihardiószegi Nagy-Bóné Andrással összetéveszteni, aki a fülpösi famíliának Földes községben élő ágából ered. András nem vehetett részt a kuruc-labanc harcokban, mert 1703-ban meghalt. Testvére István, császári katonatiszt volt Veszprémben.  Részt vett a kurucok oldalán a harcokban. Az amnesztia után tért haza.   Kardját, láncingét tudomásom szerint, utódai ma is őrzik.   

 András házasságáról, gyermekeinek számáról és sorsukról a kuruc-labanc harcok idejéből, - a dunántúli Pápa város könyvtáraiban célszerű kutatni. András fia, bár gyerekkorú volt, talán csatlakozott a kurucokhoz és Rákóczi jászkiséri tartózkodása idején megismerhette a falut. Ő költözött Jászkisérre és lett nemzetségünk ősapja.

    A jászkiséri Bóné családokról készült leszármazási táblákon, csak  a

Bóné nevet továbbvivő férfiak vannak feltüntetve. Ahol a fiú-ág megszakad,  ott valószínűleg az utódok Jászkisérről  elköltöztek, vagy  férfiágon kihaltak.          

Rákóczi Jászkiséri tartózkodása

Az emlékiratból: „1710.   Pestis pusztított a Kassai őrségben.     Katonáim nagyon elfogytak. Károlyi szabadságolta a katonáit.      Én magam Jászberény közelében a Tisza partján olyan helyet kerestem és találtam, ahol biztonságban táborozhattam.        Táborom mögött tutaj hidat készítettem, - támadás elől való kitérés céljából.” 

   A Szegi pusztán – Besenyszögnél - Jászkisér és Törökszentmiklós között volt a tábor 46 napig.     A táborban április 12-től 15 napig tartózkodott, majd május 5-én Munkácsra ment. Július 7-én érkezett vissza és bontottak tábort. Feltételezem, hogy ekkor ismerhette meg András ősünk Jászkisért.

  

Oldal: Jászkisér, jászkiséri Bónék
A BÓNÉ NEMZETSÉG - © 2008 - 2024 - bonecsalad.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat