HÁROM HONFOGLALÁS ELMÉLETE

A tiszai Magyarság őstörténetéből

        Theopanes görög történész feljegyzése szerint, a kelet-európai hunok két hordára szakadtak, mert Gorda hun királyt féltestvére, Móger megölte. Az összetűzés oka, a keresztény hitre tért Gorda erőszakos térítése volt. Gorda  népének keresztény hitű része a Duna deltánál, Hunnivár központtal élő hunokhoz, a nagyobb része pedig az Azovi tengertől keletre élő magyar nyelvű népet uraló uturgurokhoz csatlakozott.       Móger népcsoportja, a Volga torkolatához vonult, ahol később a Bolgár kuturgur törzs uralma alá került. Itt éltek Bóné utódai is. Ez a két népcsoport, – és így a magyarság két része is – örök ellensége volt egymásnak. Évtizedeken át folytatott háborúskodásuknak, az Avarok hódítása vetett véget. Móger hazáját az arab utazók „Nagy-Madzsarnak,  a Gordák hazáját „Kis- Madzsarnak” nevezték. Mindkettőt a mongolok, Batu kán hordái pusztították el.    

        A kuturgurok, (máshol kutrigurok) Zaberger vezetésével 670 körül, a Kárpát medencei Avar birodalomhoz csatlakoztak. A magyar réteg Flórus király uralkodása alatt, a Tisza felső szakaszán, a határ védelmét biztosította, a Bolgár csoport vezetésével. Ebben az időben telepedtek le, a magyar nyelvet beszélő székely (sekil) törzs tagjai az erdélyi avasok keleti oldalán. Ők voltak a sasoknak nevezett népréteg, mely szembeszállt és akadályozta Álmos, Kárpát-medencébe való bevonulását.    Ebben az időkben készült „Csigla-mezőn” a „Csörsz-árka” stb. védelmi vonal, aminek nyomai ma is láthatók.

        Az avar birodalom összeomlását, Nagy Károly a frank uralkodó kihasználta.        Megtámadta, és elfoglalta Pannóniát – a mai Dunántúlt. Fia - Pipin – megszerezte az Avarok kincseit és hat társzekérrel szállította el.

Nagy-Károlynak anyja - Berta - révén talán ez jogos öröksége volt ?

        A itt élő népesség meghódítása után alakult ki a Nagy-Morva birodalom. Az avar-magyarok – (más néven a késői-Avarok) - Flórus király népének utó-

Dai, - nem tűntek el a szláv nyelvű birodalomba.   744-ben csatlakoztak Akend

és Bóné kapitányok magyarjaihoz és bele olvadva érték meg Árpád magyarjainak érkezését.      

 

 

GYULA, a balkáni bolgárvezér honfoglalása

P. Gegő Elek:   A moldvai magyar telepekről  - című könyv (139 oldal.)

 

  "Gyula hason nevű vezértől alapított város volt akkor, midőn 744-ben a magyarok Schitiából Pannóniába másodikszor kijöttek és Sarmátiának ezen részében idéglen letelepedtek.      Ez a vezér hallhatatlan név után vágyott, mert Pannóniában is a Tisza mellett a maga nevéről Gyula-várt építette."        A fentiek P. Bandin Márk martinanopoli érsek és moldvai püspöki helyettes 1647. évben történt főpásztori látogatása után X. Incze pápához Bákóbúl 1648-dikban küldött latin nyelvű jelentéséből való.

 Bulgáriában az elszlávosodott nép fellázadt az ős-bolgár, a Duló nemzetségből való kán ellen, megölték, a nevét is kitörölték a kánok névsorából. 

Gyula vezér a lázadás miatt elmenekült az országból a hozzá hű bolgár, jász és magyar népcsoport egy részével. Az első letelepedési helyük a Kárpátok déli oldalán történt. Itt építették az első gyula-várat. Erdély és a Tisza-völgyének elfoglalása után a magyarság földműveléssel foglalkozó része – valószínű a Garda (Nyék) népcsoport - kint maradt az első letelepedési helyen. Ők a „Csángók” ősei.   

    

       A magyarságnak az őshaza folyóinak deltájából származó nagyobb csoportja a Felső-Tiszához, a Szamos, Túr, stb. folyók völgyeibe, és az Ecsedi-láp köré telepedett le. Ez a vidék nagyon hasonlított az őshazához. Ennek a csoportnak Bóné- és Akend kapitányok voltak a vezetői.  (a „kend” megszólítás az utóbbi névből származik)

                                                                  

                                   BÓNÉ kapitány

 Nagy Iván:  Magyar családok  című könyvéből  /V. kötet./

 

       A Nábrádi család, -Fülpösi- részéhez tartozó lábjegyzetéből:          „A család egyik tagja által  1784 körül tett egyszerű jegyzéke családszármaztatási modorban  744  évben Schitiából valamely BÓNÉ és AKEND kapitánytól eredezteti a családot éspedig az előbbitől a Kendieket, az utóbbitól a  Nábrádiakat.   A  800-900  évi nemzedékről is szól és  1000-dik évben osztozkodásról beszél, míg végre 1342 körül  - így mond - Bóné magát de Fülpös nevezettel is megerősítette, mivel  Szatmári  Anna feleségétől öt fia maradtak. E jegyzék Bónétól adja a családfát is, melyet itt közölvén vajon az eredeztetéssel hasonló hitelességi hiányban szenved-e,  nem állíthatom. Minden esetre rajta az esztendők hiánya érdekességét tetemesen csökkenti. Növeli a gyanút az is, hogy az 1342-ben élt Bónénak fiai I.Ulászló alatt 1339-1444, tehát száz év múlva iratnak élőnek."

 

         Az idézet utolsó szakaszában Nagy Iván kételkedik a származási adatok hitelességében. A kétkedése alaptalan, mert ő azt a családfát látta, amiből Bóné Lőrinc, János fiának utódai kimaradtak. Ők a Fylpessy családnevet vették fel. 

Ám 1444-ben a várnai csatában meghalt Fylpessy János  két fia visszavette a Bóné családnevet.

 

Lőrinc utódainak egy része a családnevének nem a bónét, hanem birtokának nevét választotta. Ezért a  Fülpös, Fylpessy, Domahidi,  Fülpösdaróci,  Nábrádi,  stb. családok valamennyien  Bóné kapitánytól származnak.  A várnai csatában elesett János nevű dédunoka családi neve Fylpessy volt.  Halála után özvegye birtokvitába keveredett a rokonsággal,  ezért  János és Pál nevű fiaival együtt visszavette a Bóné nevet. 

Jánostól származnak a Földes községben élő Bóné családok és a kuruc kor egyik hőse, a bihardiószegi Bóné András, lovas ezredes-kapitány. 

Pál utódai közül többen Erdélyben lettek földbirtokosok.

 Nagy Iván könyvéből idézett Nábrádi család irattárát, a tőlük származó Botka család őrizte. Az iratok az első világháború idején eltűntek. A róluk készült és máshol őrzött másolatok, a második világháborúban semmisültek meg. A 744-ben élt Bóné kapitány létezését már csak  Nagy Iván könyve igazolja.

Ezzel a témával azért foglalkoztam részletesebben, hogy hitelessé és elfogadhatóvá  tegyem azt, hogy 744-ben  Bóné kapitány valóban élt,  és nemzetségünk  egyik ősapja volt.

 

Feljegyzés a Nábrádi család irattáráról

      A Nábrádi család levéltárát rongált állapotban, középkori oklevelekkel a Botka család Szatmár megyei, nábrádi levéltárában őrizték, de 1945-ben már nem voltak meg, elvesztek. A levéltár anyagáról 1945 előtt jegyzéket készített Móricz Béla. A jegyzéknek, a háború alatt a többi iratokkal együtt nyoma veszett.

 

Az ebben szereplő családfa dióhéjban:

 

Bóné de Fülpös (Lőrinc) (1342 körül)-nek 5 fia volt, ezek közül

 

János (1400) táján élt, született négy fia közül:

Ferenc- tőle származtatjuk a Fülpösdaróci Bóné családokat.

 

 

 

                                      Akend kapitány

       A 744. évben a balkáni Bulgáriában a szlávok (Antonok) létszáma

túlsúlyban jutott és fellázadtak az ős-bolgár vezetők, a Dulo nemzetség ellen és a belharcok után Gyula vezetésével, a Dulo nemzetség több tagja, köztük Akend nemzetségével és Bóné kapitány magyarjaival együtt a mai Erdélybe és a Tisza völgyébe menekültek. A magyar csoport a Felső-Tiszához, az Ecsedi láp köré települt. Később Akend a bolgár népcsoporthoz, Gyulához csatlakozott, de nemzetségének egy része itt maradt.      Az utódaik a Kendi, Kölcsei, Kazinczi, stb. családneveket választva beolvadtak a magyarságba.

         Feltételezés, hogy Akend magyar anyától származott és apja volt Kend, akit a lázadók megöltek és az ő nevét vésték ki a sziklafalból, az ős-bolgár kánok névsorából.

A magyarok közt a tisztelet jele volt, ha valakit „kend”-nek szólítottak.                                                                                 

A magyarság a Kárpát-medencébe tehát három csoportban, - három időpontban érkezett. Nem értem, hogy Dr. László Gyula professzor  nem tartotta jelentősnek  a felső-Tiszai magyarság  744. évi érkezését, -  mert véleményem szerint nem kettő, hanem

                            „három honfoglalás”  történt.

          A Tisza alsó szakaszán élő Nyék (Garda) törzs, a kalandozások idején részt vett az itáliai törzsek egymás elleni harcában. Egy csoportja ott maradt a mai Garda tó körzetében, - egy másik csoport a Balatonnál telepedett le. Ők nevezték el a Balatonban élő egyik halfajtát  gardának.   

Oldal: Három honfoglalás elmélete, Bóné vonatkozásban
A BÓNÉ NEMZETSÉG - © 2008 - 2024 - bonecsalad.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat