A Bóné név eredete A bóné szó latin eredetű. Az 1932. évben kiadott latin-magyar zsebszótár (Atheneum nyomda kiadása) 44-ik oldaláról való idézet: „BONAE hn. fn. - tisztességes ember.” (a latin „ae” betű kiejtése „é” hang.) András testvérbátyám 1942-ben, Munkácson katonáskodott és megismerkedett egy családdal, akik legendaként őrizték a következő történetet: Attila korában a család, a hun csapatokat követve jutott Európába. A Catalaunumi csata után a család a harctéren kutatott hasznosítható, értékesíthető holmik után. Ott találtak rá egy sebesült római katonára, aki értette a magyar nyelvet. A katonát magukkal vitték, aki felgyógyulása után nem tért vissza a rómaiakhoz, hanem végleg a családhoz csatlakozott. A katona neve Bóné volt és őt tartották családjuk egyik ősének. Bóné utódai Attila halála után fiai között háborúskodás tört ki. A harcok során a fellázadt idegen csapatok elszakadtak a hunoktól. Attila fiai a hozzájuk hű nép- csoportokkal együtt, a régi szállásterületeikre vonultak vissza. Bóné ősünk beolvadt a magyar családba és velük együtt jutott el az őshazába, a Fekete- és az Azovi-tenger északi részére, a Jász és Bolgár törzsek szomszédságába. A Duna és a Fekete-tenger közötti területen, az 520-as években a kutrigur népcsoport uralkodója, Gordas hun király volt. Bizáncba történt látogatása alkalmával megkeresztelkedett, és a népet is keresztény hitre akarta téríteni. A nép egy része fellázadt, és Gordast 526-ban megölték, testvérét, Mógert választották királynak. A két részre szakadt nép ellensége lett egymásnak. Móger, a hozzá csatlakozó népcsoporttal visszatért az őshazába. Ez a népcsoport a vezére után kapta a magyar nevet. Bóné utódai, ennek a népcsoportnak voltak a tagjai. Az Avar nép a 600-as években elfoglalja Pannóniát. Bizánccal és a nyugati népekkel folytatott harcaik során meggyengültek, ezért a keleten visszamaradt törzseiket behívták az országba. A 680 körül érkező avarok az uralmuk alá tartozó bolgár- és a magyar népcsoportot is magukkal hozták. A frankok egyik nemese Kis-Pipin, a kagántól feleségül kérte a családjához tartozó magyar csoport királyának lányát. A frankok a királyt Flórusnak, a lányát Bertának nevezték. Bertát a frankokhoz testőrcsapat kísérte. A testőr csapatban Bóné utód is volt, mert a franciáknál ma is él egy Bone nevű família, akinek a címer-pajzsán egy lombos fa áll. (Flórus =flóra ?) A „nagylábú" gúnynevű Berta származásáról a franciák, egy könyvet megtöltő változatokat írtak. Berta fia volt a francia történelem egyik neves királya, Nagy Károly. Bóné és utódainak eddig leirt történetét hiteles adatok nem igazolják, de ez szerintem több mint legenda. László Gyula régész-történész professzor a magyaroknak ezt a csoportját tartja az első honfoglalóknak, erre alapozta a „kettős honfoglalás” elméletét.